Alapszabály

Magyar Repülő Szövetség Alapszabály (PDF)

A MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

PREAMBULUM

A magyar repülés egy évszázadra visszatekintő múltja, sikerei, világhírű személyiségei olyan színvonalra emelték a hazai sportrepülést, amelyet a jelenkor repülőinek mindenkor példaként kell tekinteni, és törekedniük kell arra, hogy ezt a magas színvonalat fenntartsák. A Magyar Repülő Szövetség, mint a légi sportok országos sportági szakszövetsége, megfelelve a honi és nemzetközi elvárásoknak, megismerteti, bemutatja, népszerűsíti a légi sportágakat. Tevékenysége az egészségvédelem fontos eszköze, és a szabadidő eltöltésének társadalmilag hasznos módja. Elősegíti az állampolgárok testedzéshez és sportoláshoz fűződő jogainak gyakorlati megvalósulását, és egyben a nemzetközi sportéletben való részvételével erősíti Magyarország széleskörű sportkapcsolatait és öregbíti
jó hírnevét. Az alapító elődökhöz híven a sportrepülés különböző ágai közötti kapcsolatok erősítésével hidat képez a különböző társadalmi csoportok és generációk között. Ugyanakkor meg kíván felelni a változó társadalmi és gazdasági körülményeknek, szükség szerint részt vállal a honvédelmi nevelés és a honvédelem állami feladataiban, ugyanakkor társadalmi jellegéből adódóan kiaknázza a civil szférában rejlő lehetőségeket.

A Szövetség Közgyűlése a fenti célok elérése érdekében, különösen a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban Stv), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ctv), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a továbbiakban PTK), valamint a Nemzetközi Repülő Szövetség (a továbbiakban: FAI) Alapszabálya,
rendelkezéseivel összhangban, a változásokkal egységes szerkezetbe foglaltan, az alábbi Alapszabályt alkotja és a módosított Alapszabály értelmezése és alkalmazása során a PTK. 2013. évi V. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadta.

I. A SZÖVETSÉG ADATAI
1. A Szövetség adatai:

A Szövetség neve: Magyar Repülő Szövetség
A Szövetség neve angolul: Hungarian Aeronautical Association
A Szövetség rövidített neve: MRSz
A Szövetség székhelye: Budapest, XIII. ker. Dagály utca 11/a
A Szövetség működési területe: Magyarország
A Szövetség nyilvántartási száma: 28 (16. Pk. 60150/2000)
A Szövetséget nyilvántartó szerv: Fővárosi Törvényszék
A Szövetség adószáma: 18231052-2-41

2. A Szövetség jogállása
A Szövetség önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult. A légi sportok
területén országos sportági szakszövetség

3. A Szövetség célja
3.1. a légi sportok művelésének gyakorlása, feltételeinek biztosítása;
3.2. légi sportokkal kapcsolatos versenyek szervezése;
3.3. közösségi élet kibontakoztatása, építése, fenntartása;
3.4. érdekképviselet;
3.5. a légi sportok népszerűsítése, honvédelmi feladatokat elősegítő bázisok létrehozása;
3.6. sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése, a honvédelemhez, illetve más, részben állami feladatokhoz kapcsolódó tevékenység;
3.7. a rendszeres testedzés népszerűsítése.

4. A Szövetség alapvető feladatai:
4.1. szabályzatok kiadásával biztosítja a sportág rendeltetésszerű működését;
4.2. a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítja a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezi a sportág versenyeit (pl. megrendezi az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározza a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét;
4.3. részt vesz a sportág nemzetközi szövetségének (FAI) munkájában, szervezi a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban;
4.4. működteti a nemzeti válogatott kereteket, elősegíti a sportághoz tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken;
4.5. meghatározza a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlásnevelés fejlesztését is) és gondoskodik ezek megvalósításáról;

4.6. képviseli a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben;
4.7. szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;
4.8. meghatározza a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodik annak végrehajtásáról;
4.9. ellenőrzi az adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását;
4.10. ellátja az Alapszabályban, a sportág nemzetközi szövetségének (FAI) szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat.
Ennek keretében különösen:
a) gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek;
b) megadja vagy megtagadja az FAI, illetve a külföldi sportszövetségek által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez;
c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben a törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi
jogkört gyakorol;
d) érvényesíti a doppingtilalmat,
e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket;
f) ellát szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatokat is, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni.
4.11. a Szövetség biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen;
4.12. a Szövetség céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján, gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Szövetség fő tevékenysége;

A Szövetség a polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:19. § (2) bekezdésében, a 3:22. §-ban a 3:26. §-ban, a 3:71. § (1) bek. d) pontjában, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi tv. 34.§ (1) bek. alapján sporttevékenység szervezésével,támogatásával
közhasznú tevékenységet folytat. Közhasznú-célja szerinti tevékenységével elősegíti az egészségmegőrzésre vonatkozó alkotmányos jogok biztosítását. Tevékenysége kiegészül a közérdekű, önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. tv. 1. § és 2. §-ban megfogalmazott önkéntesek közérdekű tevékenysége biztosításával is. A közhasznú
tevékenységéhez kapcsolódóan a sportról szóló 2004. évi I. tv. alapján a szabadidő hasznos és célszerű eltöltéséhez biztosítja a sportolás feltételeit, elősegíti a minőségi sportolást, belföldi, és nemzetközi kapcsolatai szélesítésével erősíti Magyarország elismertségét, ellátja a sportolók érdek képviseletét, sport rendezvények szervezésével támogatja a légi sportok népszerűsítését.
A Szövetség a közhasznú jogállása tekintetében az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:
– a Sportról szóló 2004. évi I. Tv. 23. § (3) bek. előírásainak eleget téve, versenyszabályzatában is előírva védi a sportolók életét, és vagyonát.
– A dopping tilalmi szabályzata megalkotásával, érvényesítésével a fenti tv. 2. §-ban írtak szerint, a doppingtilalomról szóló 22/2004.(III.31.) Korm.r. előírásai betartásával, és betartatásával elősegíti a nemzetközi előírások érvényesülését. Az egészség megőrzés érdekében elősegíti a dopping elleni nevelő, felvilágosító, ellenőrző, és szankcionáló feladatokat.
– A honvédelemről szóló 2011.évi CXIII tv. 1§ (3) bek re figyelemmel, HM szerveivel aláírt stratégiai partnerségi megállapodás betartásával, kiterjesztésével részt vállal a honvédelmi nevelés állami, valamint a helyi önkormányzati feladatokból.
– A Stv. 20-27 §-ban előírtaknak eleget téve munkálkodik a nemzeti sport stratégia, és fejlesztés céljai elérésén. A MOB tagjaként részt vesz a nem olimpiai sportágak albizottságában. A légisport szabályzatok kidolgozásával, és alkalmazásával biztosítja a légiközlekedésről szóló 1995.évi XCVII Tv. 65./A §- ban előírtak érvényesülését.
– mind a hazai központi állami szervek,helyi önkormányzatok,más sport szervezetek, és társadalmi szervek, valamit a MOB, és a nemzetközi légi– sportirányítás – FAI – és szervei előtt képviseli a magyar sportrepülést, elősegíti érdekei megvalósulását.
– a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV tv. 8§ (1)bek alapján,figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX tv. előírásaira együttműködik az önkormányzatokkal a sport tevékenység elősegítése, az ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a sport célú ingatlanok hasznosítása , és más feladatok segítése
tekintetében.

4.13. a Szövetség ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint a Szövetségi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat; Gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy az Alapszabályban meghatározott alapcél,- amely megfelel a közérdekű,önkéntes
tevékenységről szóló 2005.évi LXXXVIII tv. 32.§-ban előírásainak –folytathat. A gazdasági tevékenységét az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyeztetve végezheti. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az
Alapszabályban megfogalmazott alapcél szerinti közhasznú tevékenységére fordíthatja.
4.14. a Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. A Szövetség pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kaphat, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

II. A TAGSÁGI VISZONY
1. A Tagság
1.1 A Szövetségbe felvételüket kérhetik azok a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek a Szövetség célkitűzéseit elfogadják, Alapszabályát (saját Alapszabályukba foglalva) magukra nézve kötelezőnek elismerik.

1.2 A Szövetségi tagság formái:
a) rendes tagság;
b) tiszteletbeli tagság;
c) pártoló tagság.

1.3 A tagfelvételi kérelmet az Elnökség bírálja el, amely döntése ellen az érintett aKözgyűléshez illetve a Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
1.4 A Szövetség tagjait egyenlő jogok illetik, jogaikat mind a tagok személyes aktivitásával mind pedig szövetségi fórumaikon gyakorolják.

2. A rendes tagság feltétele
A Szövetség rendes tagja lehet mindazon sportegyesület, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, amely a légi sportok szervezésében, működtetésében, versenyrendszerében részt vesz, a belépési nyilatkozatához mellékelt saját
Alapszabályában a Szövetség Alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

3. A Szövetség rendes tagjának jogai:
3.1. a tag és annak természetes személy tagjai, valamint jogi személy tagjainak természetes személy tagjai részt vehetnek a Szövetség Közgyűlésén, rendezvényein;
3.2. tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
3.3. természetes személy tagjaik és jogi személy tagjaik természetes személy tagjai bármely Szövetségi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
3.4. igénybe vehetik a Szövetség által nyújtott kedvezményeket; szolgáltatásokat.

4. A Szövetség rendes tagjának kötelességei:
4.1. megtartani és saját tagjaikkal, illetve azok tagjaival megtartatni az Alapszabály és az egyéb Szövetségi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg a Szövetség szerveinek határozatait;
4.2. teljesíteni a Szövetség tevékenységével kapcsolatosan feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a Szövetség célkitűzéseinek megvalósítását;
4.3. minden év január 31. napjáig eleget tenni minden rendes tagjuk után fizetendő tagdíj fizetési kötelezettségüknek, kivéve, ha természetes személy tagjuk után a szövetség valamely más tagszervezete már befizette a tagdíjat;
4.4. a nyilvántartási adatait és dokumentumait {Alapszabály, Bírósági bejegyzés, képviselő(k) aláírási tanúsítványa(i), a szervezet és a képviselő(k) elérési lehetőségeit (cím, e-mail, telefonszám)}, az értesítési e-mail címe, természetes személy tagjainak és jogi személy tagjai természetes személy tagjainak adatkezelési nyilatkozatait
letétbe helyezni a Szövetség Irattárába, valamint azok változásait követő 8 napon belül bemutatni, illetve átadni.

5. A Szövetség tiszteletbeli tagja
5.1. A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a társadalmilag elismert oktatási, tudományos, honvédelmi vagy sporteredményt elért személy, amely a sport, illetőleg a Szövetség érdekében végzett kimagasló tevékenységével a Szövetség célkitűzéseit támogatja.
5.2. A tiszteletbeli taggá választásra a Közgyűlés jogosult.
5.3. A tiszteletbeli tag, illetve képviselője, tanácskozási joggal vehet részt a Szövetség testületi ülésein, szavazati joggal nem rendelkezik, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

6. A Szövetség pártoló tagja
6.1. A Szövetség pártoló tagja lehet az, aki készségét fejezi ki a Szövetség tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
6.2. A pártoló tagok felvételéről az Elnökség dönt, amely döntés ellen az érintett a Közgyűléshez illetve a Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
6.3. A pártoló tag, illetve képviselője, tanácskozási joggal vehet részt a Szövetség testületi ülésein, szavazati joggal nem rendelkezik, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

7. A tagsági viszony megszűnik:
7.1. a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni, a bejelentés napjával;
7.2. a tag kizárásával (Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés kizárhatja a Szövetségnek azt a tagját, aki tevékenységével, mulasztásával nagymértékben és ismétlődően akadályozza a Szövetség céljainak megvalósítását. A kizárás oka lehet, ha a tag a Szövetségnek anyagi kárt okoz, jó hírét sérti, nem nyilvános információit illetéktelenek
tudomására hozza. A kizárásról szóló döntést az érintett előzetes meghallgatását követően, 8 napon belül írásban kell közölni. Az érintett a részére hátrányos Közgyűlési határozatot 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja);
7.3. ha a minden év január 31-i határnapig a tagdíjat nem vagy nem minden rendes tagja után fizette meg és írásbeli felszólítást követően azt március 15-ig sem teljesíti. A tagdíjfizetést elmulasztó tagot az Elnökség a jogkövetkezményre történő figyelmeztetéssel, és a március 15-i határidővel a fizetési kötelezettség teljesítésére
felszóltja. Ezen határidő után a kötelezettség nem teljesítése esetén a tagság a tagnyilvántartásból való törléssel megszűnik. Az érintett a döntést a soron következő rendes Közgyűlésen megfellebbezheti, a részére hátrányos Közgyűlési határozatot 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja;
7.4. ha a tag az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget. A mulasztó tagot az Elnökség a kizárásra vonatkozó figyelmeztetéssel, és 15 napos határidővel a kötelezettség teljesítésére felszóltja. Ezen határidő után a kötelezettség nem teljesítése esetén a tagság megszűnik. Az érintett a döntést a soron következő rendes
Közgyűlésen megfellebbezheti, a részére hátrányos Közgyűlési határozatot 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja;
7.5. A tag tagságának megszűnése érinti az összes természetes és jogi személy tagja MRSZ tagsági jogviszonyát is. Az MRSZ tagsághoz kapcsolódó jogaik (versenyengedélyeik, biztosításuk, stb.) érvényüket vesztik. A velük kapcsolatos
valamennyi iratot, igazolást és engedélyt kötelesek haladéktalanul visszaszolgáltatni. Az így megszűnt jogokat az Átigazolási Szabályzat szerint lehet kezelni;
7.6. a tag jogutód nélküli megszűnésével;
7.7. jogszabályban rögzített egyéb okból.

III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1. A Szövetség szervei
1.1 A Szövetség testületi szervei:
a) Közgyűlés, melynek hatáskörét a tagok, illetve a tagok képviselői gyakorolják;
b) Elnökség;
c) Felügyelő Bizottság;
d) Sport szakági Bizottságok: (zárójelben a megfelelő FAI elnevezések) (Air Sport Commissions);
da) Általános Sport Bizottság (Air Sport General Commission);
db) Ballonrepülő Bizottság (Ballooning Commission);
dc) Általános Repülés Bizottság (General Aviation Commission);
dd) Vitorlázórepülő Bizottság (Gliding Commission);
de) Forgószárnyas Repülő Bizottság (Rotorcfraft Commission);
df) Ejtőernyős Bizottság (Parachuting Commission);
dg) Személyzet nélküli repülő eszköz Bizottság (UAV, FPV);
dh) Műrepülő Bizottság (Aerobatics Commission);
di) Siklórepülő Bizottság (Hang Gliding and Paragliding Commission);
dj) Könnyűrepülő és Motoros Siklóernyő Bizottság (Microlight and Paramotor Commission);
dk) Amatőrépítésű és Kísérleti Légijármű Bizottság (Amateur Built and Experimental Aircraft Commission).
A szakágakhoz, a tagok azon természetes személy tagjai illetve jogi tagjainak természetes személy tagjai tartoznak, akik után a tagdíj adott szakágra vonatkozó tagdíj részt megfizették és a versenyengedélyt kiváltották. A szakág ülésein minden sportoló teljes joggal személyesen lehet jelen illetve írásban képviseltetheti magát. A szakág tevékenységét az MRSZ Elnökség szakági felelős megbízásával felügyeli mindaddig, míg a szakág egy Sport Szakági Bizottságot nem hoz létre és az elnökség által elfogadottan szabályozza a tevékenységét. A repülőmodellező szakágat, amely nemzetközi szinten a FAI tevékenységi körébe tartozik, a hazai sportági sajátosságoknak megfelelően az önálló jogalanyiságú Magyar Modellező Szövetség (MMSZ) szervezi, irányítja és működteti. Az MRSZ az MMSZ és az FAI kapcsolatát az MRSZ biztosítja a vonatkozó FAI szabályzat és a két szövetség közötti “Megállapodás” szerint.
e) Technikai Bizottságok Technical Commissions):
ea) Oktatási Bizottság (Aviation and Space Education Commission);
eb) Egészségügyi Bizottság (Medico-Physiological Commission);
ec) Környezetvédelmi Bizottság (Environmental Commission);
ed) Légtér és Navigációs Bizottság (Commission on Airspace and Navigation Systems).
f) Bizottságvezetők (Szakági Bizottságok és Önálló Szakmai Szervezetek vezetői) Csoportja (Commission President’s Group);
g) Szabályzatszerkesztő Csoport (Statutes and By-Laws Working Group;
h) Szolgáltató szervezetek:
ha) Képző Szervezet (beleértve az állami kötelezettségvállalásokat is);
hb) Légijármű Üzemeltető és Üzembentartó Szervezet;
hc) Légijármű Karbantartó Szervezet;
hd) Folyamatos Légialkalmasság Felügyelő Szervezet;
he) Repülésbiztonsági Szervezet;
hf) Vagyonkezelő Szervezet.
1.2 A Közgyűlés felhatalmazásával a Szövetség egyes szervezeti egységeinek – alrendszereinek – önálló jogalanyiságot adhat, összhangban a Stv. 25. §-val, önálló jogi személyiséggel ruházhat fel. A jogi személyiséggel felruházott szervezetek az Alapszabállyal egyezően a sportági sajátosságok figyelembe vételével szervezik a sportág tevékenységét. Vezető tisztségviselőiket – az MRSZ Elnöksége javaslatainak figyelembe vételével – az Alapszabály értelemszerű alkalmazásával, maguk választják. Szervezeti egységeik – igazodva az MRSZ szerveihez, maguk határozzák meg működésüket illetve tevékenységüket. Tevékenységükre vonatkozó szabályzataik nem lehetnek ellentétesek az MRSZ Alapszabályával. Elnevezésüket, székhelyüket, képviselőjük nevét és lakhelyét a székhelyükhöz illetékességgel bíró bíróság külön alszámon tartja nyilván. 2014-es gazdálkodási évtől kezdődően kötelesek önálló beszámolót készíteni és azt az MRSZ-el azonos módon letétbe helyezni.
1.3 A Szövetség tisztségviselői:
a) Elnök;
b) 2 alelnök (megbízás alapján egyikük az általános elnökhelyettes);
c) Felügyelő Bizottsági elnöke és tagjai;
d) Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai;
e) a Sportági Bizottságok, Szakági Szervezetek vezetői.
1.4 A Ctv. 39. § (1) szerint a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
1.5 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (Ctv. 39. § (2)
1.6 A Szövetség testületeinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § 1) pont 1-2.], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy;
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
1.7 A Szövetség vezető alkalmazottai
a) főtitkár/ügyvezető;
b) gazdasági vezető.

2. A Közgyűlés
2.1 A Közgyűlés, a tagok összessége, a Szövetség legfelsőbb szerve.
2.2 A Közgyűlésen a tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Tagok illetve a tagok képviselőinek, a Közgyűlés meghirdetésének napján, a Szövetség tagdíj elszámolásába bejelentett, minden természetes vagy jogi személy rendes tagja után 1 szavazata van. A tagok illetve a tagok képviselői tetszőleges számú természetes személy tagot képviselhetnek, amit a tag (Egyesület vezetője) Megbízólevéllel írásban igazol.
2.3 A Közgyűlés formái:
a) Rendes Közgyűlést a Szövetség évente legalább kétszer tart;
b) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha:
ba) az összehívást megelőző Közgyűlés időpontjában szavazóképes tagok illetve a tagok képviselőinek legalább egyharmada írásban kezdeményezi megjelölve az összehívás okát és célját vagy;
bb) ha azt a Bíróság vagy a felügyelő ügyészség elrendeli;
bc) amennyiben a Felügyelő Bizottság az Elnökségtől írásos jelentése alapján kéri. Ha azt az Elnökség a kéréstől számított 30 napon belül nem teszi meg, a Közgyűlést az FB elnöke összehívhatja;
c) a rendkívüli Közgyűlés csak az összehívás okául és céljául meghirdetett napirendet tárgyalhatja;
d) a továbbiakban a rendkívüli Közgyűlés összehívására és megtartására a rendes Közgyűlés szabályait kell alkalmazni.
2.4 A Közgyűlés összehívása
a) A Közgyűlést, az Elnökség határozata alapján, az elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze.
b) Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok a Közgyűlésről legalább 30 nappal annak időpontját megelőzően, a napirendi pontokkal együtt, az általuk megadott címen, írásban értesülnek. A napirenddel kapcsolatos írásos anyagokat és a határozattervezeteket legalább nyolc nappal korábban a Szövetség honlapján (http://www.aeroclub.hu) nyilvánosságra kell hozni.
c) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és a Szövetség szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indoklásával és a tárgyaláshoz szükséges valamennyi
információ megadásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Kizárólag ebben a tárgykörben a rendkívüli elnökségi ülés 8 napon belülre is összehívható. Amennyiben a kiegészítést kérő nem vesz
részt a legfeljebb 8 napon belül összehívott, ezt a napirendi pontot tárgyaló Elnökségi ülésen, hogy kérését alátámassza, az Elnökségnek jogában áll a kérést elutasítani. Amennyiben az Elnökség a kiegészítési kérést elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
d) A Közgyűlés a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozhat határozatot, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult tag egyesület képviselője jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
e) A Közgyűlés, az Elnökségi ülés, a több tagból álló döntéshozó szerv ülései az Ectv. 37. § (1) bek. alkalmazásával nyilvánosak, amely nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
2.5 A Közgyűlés határozatképessége
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok illetve a tagok képviselőinek [a meghirdetésének napján, a Szövetség tagdíjelszámolásába lejelentett, természetes személyek (mandátumok)] több mint a fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagok illetve a tagok képviselőinek (mandátumoknak) az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, leghamarabb 3 nap múlva, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal megismételt Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent
tagok (mandátumok) számára tekintet nélkül – az eredeti napirendben meghatározott tárgykörben határozatképes. A megismételt Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor határozatképes, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A megismételt Közgyűlés a meghirdetettől eltérő újabb napirendi pontot
tárgyalhat, de nem hozhat az így felvett témában határozatot.
2.6 A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.
2.7 A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a jelenlévő tagok
illetve a tagok képviselői egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
2.8 A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető ír alá, a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen megválasztott két személy hitelesít.
2.9 A Közgyűlésről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és
sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Szövetség alelnöke látja el, megőrzéséről és nyilvántartásáról a főtitkár/ügyvezető gondoskodik.
2.10 A Közgyűlés, döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban (ide értve az elektronikus levelet is) – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a Szövetség honlapján nyilvánosságra hozza.
2.11 A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szövetség székhelyén – a Szövetség képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – a Szövetség bármely tagjának természetes személy tagja betekinthet, az őt érintő részekről, saját költségére másolatot készíthet.
2.12 Az Elnök a http://www.aeroclub.hu internetes honlapon nyilvánosságra hozza a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót, valamint az éves közhasznúsági jelentését. A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
2.13 A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) minősített többséggel (a jelenlévő mandátumok több, mint 3/4-e) jóváhagyni vagy módosítani az alapszabályt;
b) megválasztani a Szövetség, tisztségviselőit, testületeit: az Elnökséget (az Elnököt és az alelnököket), a Felügyelő valamint a Fegyelmi Bizottságot, tisztségviselőit;
c) határozni az Elnökség által előterjesztett fontos, a Szövetséget érintő ügyekben, és kialakítani a Szövetség álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
d) Meghatározni a következő naptári évre esedékes tagdíj és a versenyengedély díjának mértékét;
e) A sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása;
f) Dönteni a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek ügyében;
g) Az Elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása. (A Szövetség köteles az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Szövetség éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig történik. Amennyiben ezt számviteli vagy egyéb törvény módosítja, akkor a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni);
h) az éves pénzügyi terv megtárgyalása, a költségvetés elfogadása;
i) a Szövetség valamely Sportági Bizottságát, illetve más szervezeti egységét Közgyűlési határozattal származtatott jogi személlyé nyilvánítani;
j) a szavazati joggal rendelkezők (III. Fejezet 2.2 bekezdés) ¾-es minősített többséggel dönthetnek, a Szövetség céljainak módosításáról, a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározásáról;
k) a vezető tisztségviselő megválasztása, díjazásának megállapítása;
l) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;
m) korábbi vagy jelenlegi vezető tisztségviselő, Felügyelő Bizottsági tag vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igény érvényesítéséről dönteni;
n) mindaz, amit törvény, más jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 2.14 A 2.13 b) pontjában meghatározott választások előkészítésére a Közgyűlés Állandó Jelölő Bizottságot választ 5 év időtartamra, melynek személyi összetételére a Közgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot.
a) Az Állandó Jelölő Bizottság elnökét maga választja, munkarendjét maga állapítja meg.
b) Az Állandó Jelölő Bizottság feladata, hogy a Szervezet testületeinek megválasztását előkészítse a tagok megkérdezésével. A javaslatokat külön minősítés nélkül, a javaslók számának közlésével, a Közgyűlés elé terjeszti.

3. Az Elnökség
3.1 A Szövetség vezetését a 3 tagú Elnökség látja el, amely a Szövetség stratégiaicéljainak elérésén munkálkodik.
3.2 Ellátja a legmagasabb szintű szervek, hatóságok és az FAI előtt a magyar sportrepülés képviseletét, elsődleges figyelemmel az érdekképviseletre, a sportvagyon megőrzésére és gyarapítására.
3.3 Az Elnökséget a Közgyűlés választja 5 évre.
3.4 Az Elnökség tagjai az elnök, és a 2 alelnök. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg. A Szövetség tisztségviselői és vezető alkalmazottai tanácskozási jogú, állandó meghívottak. Az Elnökség ülései a tagok természetes személy tagjai számára nyilvánosak. Nyilvánosság kizárólag akkor korlátozható a szükséges mértékig, ha a személyes adatok a személyiségi jogok védelme, avagy jogszabály kifejezetten kötelezővé teszi.
3.5 Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente tartja.
3.6 Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
3.7 Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök, és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyv nyilvános. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, a szövetség tagságát, 15 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével kell értesíteni. Az értesítést a tagszervezet által meghatározott módon, visszaigazolhatóan kell megküldeni.
3.8 Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább 2 fő jelen van.
3.9 Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, illetve 2 fő esetén egyhangúlag hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.
3.10 Az elnökség teljes egyetértése szükséges:
a) a hatáskörébe tartozó szabályzatok elfogadásához, módosításához;
b) a gazdálkodással összefüggő kérdések elbírálásához;
c) a versenykiírás és versenynaptár elfogadásához;
d) Világbajnokság és Európa-bajnokság rendezésének elfogadásához.
3.11 Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha tagjaiból legalább 2 fő jelen van.
3.12 Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.
3.13 Az elnök útján gyakorolja a munkáltatói jogokat a főtitkár/ügyvezető felett.
3.14 Az Elnökség a szakágak képviselői által javasoltakat köteles az Elnökségi ülés napirendjére venni és a javaslattevő jelenlétében megtárgyalni, valamint érdemi határozatot hozni. A határozattal szemben a javaslattévő a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. Az Elnökség az egyes szakágat, annak napi működését érintő kérdésekben az érintett jelenléte mellett és véleményének meghallgatása után hozhat döntést.

4. Az elnökség feladata és hatásköre:
4.1. a szövetség rendes és rendkívüli Közgyűlésének összehívása;
4.2. a szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, a szakmai és technikai bizottságok létrehozása és felügyelete;
4.3. a nem kizárólag Közgyűlés hatáskörébe utalt szabályzatok elfogadása és módosítása;
4.4. a Közgyűlési határozatok végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése;
4.5. a tagfelvételi kérelmek elbírálása;
4.6. az éves költségvetési tervezet elfogadása a Közgyűlés elé terjesztés előtt, valamint a költségvetési előirányzatok évközi átcsoportosítása;
4.7. az éves pénzügyi beszámoló elkészíttetése, egyidejűleg a közhasznúsági jelentéssel;
4.8. a Fegyelmi Bizottság első fokú határozata elleni fellebbezés elbírálása;
4.9. a tagszervezetek által hozott sportfegyelmi döntés elleni beadvány soron kívüli elbírálása;
4.10. a szakágak fejlesztési programjának jóváhagyása;
4.11. a hazai és nemzetközi versenynaptár jóváhagyása;
4.12. a szakágak nemzetközi tevékenységének irányítása, a nemzetközi kapcsolatok szervezése;
4.13. a Világ- és Európa-bajnokságokra a felkészülési programok jóváhagyása;
4.14. a nemzetközi sporteseményekre a szövetség nevében történő kiutazások és az azokon való részvétel engedélyezése;
4.15. az illetékes szakbizottság által a FAI szakbizottságaiba javasolt tagok illetve a tagok képviselőinek jóváhagyása és más az FAI szervezetébe delegált tagok jóváhagyása;
4.16. szakkérdések eldöntése az illetékes szakági vezetés javaslatának figyelembevételével. Ettől csak indokolt esetben térhet el.

5. Bizottságok és önálló szakági szervezetek
5.1. A Szövetség tevékenységét Sportági Szakági Bizottságok, illetve önálló jogi személyiségű szakági szervezeteken és Technikai Bizottságokon, valamint szolgáltató szervezetein keresztül fejti ki.
5.2. A Sportági és Technikai Bizottságok, a Bizottságvezetők Csoportja és a Szabályzatszerkesztő Csoport ügyrendjét, vezetőségét, maga alakítja ki és az Elnökség hagyja jóvá.
5.3. A Szövetség szolgáltató szervezeteit, a közvetlen elnöki felügyelet alá tartozó Repülésbiztonsági Szervezet kivételével, a főtitkár/ügyvezető irányítja.

6. A Szövetség tisztségviselői
6.1. Az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjai és a főtitkár.A tisztségviselőket, a főtitkár kivételével, a Közgyűlés választja.
6.2. Az Elnök:
a) Az elnök a Szövetség képviseletére jogosult személy, megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól. Az elnök e tisztségre újra megválasztható.
6.3. Az elnök feladatai:
a) a Szövetség képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;
b) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;
c) konferenciák és más rendezvények szervezése;
d) a Közgyűlésről és az Elnökségi ülésekről felvett jegyzőkönyvek hitelesítése;
e) a Szövetség működésének irányítása, a Repülésbiztonsági Szervezet munkáltatója;
f) utalványozási jog gyakorlása;
g) a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása
h) az elnök a Közgyűlés jóváhagyásával tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhet. Az elnök megbízását az alapszabályhoz csatolt nyilatkozata értelmében vállalja.
6.4. Az alelnökök feladatai:
a) az elnök konzultánsaként működnek, egyikük, az elnök megbízása alapján helyettesíti az elnököt;
b) az elnök tartós akadályoztatása esetén, az általa előre megbízott alelnök vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
c) tájékoztatják a tagokat a Szövetség munkájáról;
d) a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása a gazdasági vezetővel együttesen;
e) az alelnökök előkészítik a vezető szerv üléseit, biztosítják működését és gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról, egyikük azok nyilvántartását folyamatosan kezeli;
f) az alelnökök költségtérítésben részesülhetnek. Az alelnökök megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják;
g) az alelnökök, a megválasztásukkor kimondott feladatmegosztásban (sport, állami és civil kapcsolatok) szervezik a Szövetség sporttal kapcsolatos tevékenységét;
h) A sportért felelős alelnök tartja a magyar sportfelügyeleti szerveken túl az FAI-val a kapcsolatot;
i) Az állami kapcsolatokért felelős alelnök az állami (beleértve a honvédelmi szerveket is) és a repülésfelügyeleti szerveken kívüli az egyéb civil kapcsolatokért felel.
6.5. A főtitkár/ügyvezető feladatai:
a) irányítja a Szövetség napi tevékenységét, az elnök kizárólagos felügyelete alá tartozó Repülésbiztonsági Szervezet kivételével vezeti a szolgáltató szervezeteit;
b) a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása a gazdasági vezetővel együttesen;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat, a Szövetség munkavállalói felett;
d) A főtitkár/ügyvezető vezető állású munkavállaló. Felette a munkáltatói jogokat az elnökön keresztül az Elnökség gyakorolja.
6.6. A gazdasági vezető feladatai:
a) irányítja a Szövetség gazdálkodását;
b) felügyeli a tagdíj és regisztrációs díj befizetési nyilvántartást;
c) felügyeli a Szövetség által szervezett versenyek és egyéb rendezvények költségvetését;
d) a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az elnökkel, az alelnökkel vagy a főtitkár/ügyvezetővel együttesen;
e) A gazdasági vezető állású munkavállaló. Felette a munkáltatói jogokat a főtitkár/ügyvezető gyakorolja.

IV. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
1. A Szövetség gazdálkodásának és működésének felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, a Szövetség Közgyűlés által 5 évre választott testülete, amely 3 főből áll, elnökét a Bizottság tagjai maguk közül választják.
2. A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetségi szervek (beleértve az önálló jogi személyiséggel felruházottakat is), gazdálkodásának, a jogszabályok, az Alapszabály és a Közgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzése.
3. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes a Szövetség Alapszabályával. A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik, melyet az elnöke hív össze. Határozatait egyszerű többséggel hozza.
4. A Felügyelő Bizottság tevékenységét nyilvános (a Szövetség honlapján közzétett) munkaterv alapján végzi.
5. Nem lehet a Bizottság tagja az a személy, aki:
5.1. a Szövetség más tisztséget ellátó tagja vagy e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;, a döntéshozó szerv,illetve az ügyvezető szerv elnöke, vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be.);
5.2. a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást;
5.3. az 5.1-5.2. pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója;
5.4. a Ctv. 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében ki van zárva.

6. A Felügyelő Bizottság tagjai költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat, a Közgyűlés választásával, nyilatkozatuk értelmében vállalják.
7. A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg.
8. A Felügyelő Bizottság jogosult a Szövetség gazdálkodását, a nyilvános munkaterve alapján, ellenőrizni, az Elnökségen keresztül jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Szövetség munkavállalóitól, a Szövetség könyveibe és irataiba, az Elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban és helyen, betekinteni, azokat megvizsgálni.
9. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.
10. A Felügyelő Bizottság ülései a tagok természetes személy tagjai részére nyilvánosak és legalább két tag jelenlétével határozatképesek.
11. A Felügyelő Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
12. A Ctv. 41. §-a alapján:
12.1. A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetség testületeinek ülésein tanácskozási joggal, a Közgyűlésen, mint a Szövetség tagja, illetve jogi személy tagjának képviselője szavazati joggal vehet részt.
12.2. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) gyanúja történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé;
b) tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
12.3. Az Elnökséget, vagy az ügyintéző szervezetet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Felügyelő Bizottság az Elnökség vagy az ügyintéző szerv összehívására közvetlenül jogosult.
12.4. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

V. FEGYELMI BIZOTTSÁG
1. A Szövetség fegyelmi és etikai ügyeit vizsgáló és elbíráló szerve a Fegyelmi Bizottság, a Szövetség Közgyűlése által 5 évre választott testülete, amely 5 főből áll, elnökét a Bizottság tagjai maguk közül választják.
2. A Fegyelmi Bizottság, tevékenységét az Elnökség által jóváhagyott „Fegyelmi és Etikai Szabályzat” alapján végzi. Ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes a Szövetség Alapszabályával, tevékenysége a tagok természetes személy tagjai számára nyilvános.
3. Nem lehet a Fegyelmi Bizottság tagja az a személy, aki:
3.1. a Szövetség más tisztséget ellátó tagja vagy e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
3.2. a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást;
3.3. a 3.1-3.2. pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója;
3.4. a Ctv. 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében ki van zárva.
4. A Fegyelmi Bizottság tagjai költségtérítésben részesülhetnek. A Bizottság tagjai megbízásukat, a Közgyűlés választásával, nyilatkozatuk értelmében vállalják.
5. A Fegyelmi Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg.
6. A Fegyelmi Bizottság jogosult az Elnökségen keresztül jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Szövetség munkavállalóitól, a Szövetség könyveibe és irataiba, az Elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban és helyen, betekinteni.
7. A Fegyelmi Bizottság ülései a tagok természetes személy tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság kizárólag akkor korlátozható a szükséges mértékig, ha a személyes adatok a személyiségi jogok védelme, avagy jogszabály kifejezetten kötelezővé teszi.
8. A Fegyelmi Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Fegyelmi
Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
9. A Fegyelmi Bizottság tagja a Szövetség testületeinek ülésein tanácskozási joggal, a Közgyűlésen, mint a Szövetség tagja, illetve jogi személy tagjának képviselője szavazati joggal vehet részt.
10. A Fegyelmi Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
10.1. a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) gyanúja történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé;
10.2. tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
11. Az Elnökséget vagy az ügyintéző szervezetet a Fegyelmi Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Fegyelmi Bizottság az Elnökség vagy az ügyintéző szerv összehívására közvetlenül jogosult.

VI. A SZÖVETSÉG BANKSZÁMLÁJA
1. A Szövetség bankszámlái (egy-egy forint és deviza) felett az elnök önállóan, az alelnökök vagy a főtitkár/ügyvezető a gazdasági vezetővel együttesen jogosultak rendelkezni.
VII. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
1. A Szövetség bevételei:
1.1. tagdíjak, versenyengedély díjak;
1.2. pártoló tagok átutalásai;
1.3. ajándékok;
1.4. pályázatok;
1.5. Szja 1%-os bevétel;
1.6. a Szövetség saját tevékenységéből adódó bevételek;
1.7. a Szövetség rendezvényeinek bevételei;
1.8. a Szövetség rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek;
2. A tagdíj mértékét a Közgyűlés állapítja meg legalább a tagok rendes tag természetes személy, illetve jogi személy tagjainak természetes személy rendes tag létszáma alapján X Ft/fő-ben.
a) A tagdíj tartalmazza az MRSZ tagdíjat, az FAI tagdíjat, a szakági támogatást, a magyar versenyzői biztosítást, a magyar (MOB) versenyengedély kártya díját és az FAI versenyengedély díját;
b) A több tagegyesületben sportoló természetes személy tagok után az MRSZ tagdíj részt az a tagegyesület fizeti, ahol a természetes személy tag nyilatkozata alapján a mandátum jogát figyelembe kell venni;
c) A több szakágban versenyző sportoló a szakágainak megfelelő valamennyi versenyengedély kártya tagdíjrészt és szakági támogatás részt külön-külön meg kell fizesse;
d) A tagdíjat, a sportoló egyesülete az MRSz forint-bankszámlájára utalja, ahol a befizetéseket külön szakági könyvelési számlán tartják nyilván, illetve a jogi személy szakági szervezeteknek továbbítják.
3. A Szövetség pénzeszközeinek felhasználása:
3.1 A Szövetség pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett;
3.2 A Szövetség gazdálkodásáért a gazdasági vezető felel.

VIII. A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE
1. A Szövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést – a Ctv. 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
IX. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A Szövetség megszűnésére a Sport tv. 17. §. (4)–(6) bekezdései az irányadók:
1.1. A Szövetség megszűnik, amennyiben a Közgyűlés, a megjelentek számától függetlenül, az összes mandátum, több, mint 3/4-es többségével kimondja a feloszlást vagy más civil szervezettel való egyesülést;
1.2. A Szövetség megszűnik a megszűnést kimondó határozat jogerőre emelkedésével valamint feloszlatással;
1.3. A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a származtatott jogi személyiségek is megszűnnek. A származtatott jogi személy kötelezettségeiért a Szövetség kezesi felelősséggel tartozik;
1.4. A Szövetségre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait;
1.5. A Szövetség bírósági feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani és azt a légi sportok utánpótlás-nevelési programjainak támogatására kell fordítani.
2. A Szövetség sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a Szövetség vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában –
a Szövetség alaptevékenységének minősül. [Stv. 17. § b)].
3. A sportszervezet a PTK.-nak az alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel minden olyan kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei, szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban, harmadik személynek okoznak. E szabály alkalmazásában a nemzeti válogatott keret tagjai által okozott kár esetében a szakszövetség sportszervezetnek minősül.
4. Ezt az alapszabályt a Szövetség Közgyűlése 2015. április 19. napján fogadta el.
5. A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály azon pontjai, melyek személyek
megválasztásához kötöttek, a személyek megválasztását követően, de legkésőbb a
soron következő Közgyűlést követően lépnek hatályba.

Budapest, 2014. április hó 19. napján.